Szakértők szerint a legtöbb embernek már van valamilyen mennyiségű mikorműanyag a szervezetében.
Ahhoz, hogy a mikro- és nanoműanyagokat elkerüljük a mindennapi életben, elengedhetetlen megérteni azok forrását. A mikroműanyagok elsődleges forrásai a mikrogyöngyök, mikroszálak és pelletek. A mikrogyöngyök apró műanyag részecskék, amelyeket testápolási és kozmetikai termékekben használnak, míg a mikroszálak a szintetikus ruházat mosása során szabadulnak fel. A pellet pedig gyakorlatilag a nyersanyag, amit a műanyag termékek gyártásában használnak. A mikroműanyagok ezen elsődleges forrásai könnyen bekerülhetnek a környezetbe, és jelentős veszélyt jelentenek a vízi élővilágra, és végső soron a táplálékláncon keresztül fogyasztó emberekre is.
A mikroműanyagok másodlagos forrásai akkor keletkeznek, amikor a nagyobb műanyaghulladék kisebb darabokra bomlik. Ez természetes időjárási folyamatok vagy emberi tevékenységek, például szemetelés, szemétlerakás és nem megfelelő hulladékkezelés miatt fordulhat elő.
Ezek a mikroműanyagok aztán bejuthatnak a vízi utakba és az óceánokba, ahol a tengeri élőlények lenyelhetik őket, és végül az emberi táplálékláncba kerülnek.
A probléma elkerülése érdekében elengedhetetlen a műanyaghulladék megfelelő ártalmatlanítása, valamint az, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a hasznlálatát, illetve újrafelhasználni és újrahasznosítani, amit csak lehet.
A mikro- és nanoműanyagok a légköri lerakódás és a szárazföldről való bemosódás révén is bejuthatnak a környezetbe. A műanyag részecskéket a szél és az eső is szállíthatja, és végül lerakódhat a földre és a víztestekre. Ez még az emberi lakhatástól távol eső területeken is előfordulhat.
A mikro- és nanoműanyagoknak való kitettség csökkentésének egyik gyakorlati módja a mindennapi életben az egyszer használatos műanyagok elkerülése.
Az újrafelhasználható alternatívák, például a szövetzacskók, fémszívószálak és újratölthető vizes palackok választásával jelentősen csökkenthetjük műanyaghulladékunkat, és minimálisra csökkenthetjük a mikro- és nanoműanyagoknak való kitettség kockázatát.
Ezenkívül az egyszer használatos műanyagok elkerülése hozzájárulhat a műanyaggyártás iránti általános kereslet csökkentéséhez, hozzájárulva a fenntarthatóbb és környezettudatosabb életmódhoz.
A természetes textilek, mint például a pamut, a len és gyapjú választása a szintetikus helyett egy másik praktikus módszer a mikro- és nanoműanyagoknak való kitettség csökkentésére. A szintetikus szövetek, mint például a poliészter és a nejlon, mosáskor mikroszálakat választanak ki, amelyek végül a környezetbe kerülhetnek, nem csak a mosási folyamat során, hanem akkor is, amikor viseljük, vagy szárítjuk őket.
A mikroműanyagok gyakran az étellel, itallal együtt kerülnek a szervezetünkbe, hiszen a természetes vizek is nagy mértékben szennyezettek, ezáltal a benne élő halak, tengeri herkentyűk is tartalmaznak műanyagot, amit aztán elfogyasztva a szervezetünkbe juttatunk. A csapvízzel ugyanez a probléma. A vízhálózatok szűrőberendezései nem képesek megszűrni a mikro -és nanoműanyagokat, ezért megisszuk, megfőzzük azokat.
A műanyag éthordók szintén hozzátesznek az ételek szennyezettségéhez, mivel ezekből is folyamatosan kis részecskék bomlanak le és kerülnek a bennük tárolt ételbe. Ha ezeket a dobozokat fogyasztás előtt mikrohullámú sütőben melegítjük, még rosszabb a helyzet. Az üveg vagy fém ételtároló dobozok és kulacsok jó megoldások lehetnek ezek helyettesítésére.
A mikro- és nanoműanyagok mindennapi életben való elkerülésének egyik leghatékonyabb módja a mikrogyöngyök és egyéb mikroműanyagok fogyasztási cikkekben való felhasználását tiltó jogszabályi változások támogatása. A mikrogyöngyök és más mikroműanyagok használatát tiltó szabályozások támogatásával hozzájárulhatunk a környezet műanyagszennyezésének csökkentéséhez és a vízi ökoszisztémák védelméhez. Amellett, hogy támogatjuk ezeket a kezdeményezéseket, fontos, hogy olyan kozmetikai és tisztálkodási termékeket keressünk, melyek nem tartalmaznak mikrogyöngyöket, ehelyett természetes hámlasztót használnak.
A közösségi tisztítási erőfeszítésekben való részvétel és a környezetvédelmi szervezetek támogatása szintén hozzájárulhat a mikro- és nanoműanyagok csökkentéséhez a környezetben. Ezzel előmozdíthatjuk a rendszerszintű változásokhoz és a fenntarthatóbb gyakorlatokat.
(Képek: Canva)
