Az anorexia az egyik legveszélyesebb mentális betegség, mely pszichológiailag nagyon összetett. Most egereken is megfigyelték, hogy hajlamosak lehetnek erre a betegségre.
Az anorexia nervosa a leghalálosabb pszichiátriai betegség. Eddig az állatoknál nem tudták tanulmányozni a megjelenését és progresszióját. Az anorexia összetett és rituális korlátozó viselkedések sorozatát foglalja magában. Egy nemrégiben megjelent tanulmány egereken tudta vizsgálni az anorexia egyik gyakori jellemzőjét, mégpedig, hogy az ételt az éhezésig korlátozzák, ami enyhítheti a stresszt, ördögi, néha halálos ciklust ösztönözve.
Sok különböző pszichiátriai rendellenesség abból indul ki, hogy az egyének hogyan reagálnak a stresszre. A kutatók azt vizsgálták, hogy az egerek hasonlóan reagálnak-e az embereknél megfigyelt önmegnyugtató viselkedéshez, amikor stressz esetén egyesek úgy döntenek, hogy elutasítják az ételt, vagy akár éheztetik magukat a szorongás csökkentése érdekében. A kutatókat meglepte, hogy az egereken végzett eredmények milyen jól illeszkedtek az embereken végzett klinikai megfigyelésekhez.
A viselkedés alátámasztja az anorexia mögött meghúzódó egyik elméletet: egy stresszes tinédzser lány diétázhat, hogy enyhítse a társadalmi nyomást, de gyorsan felfedezi, hogy az extrém éhségnek szorongáscsökkentő mellékhatásai is vannak. A következő napokban és hetekben a fogyókúra stresszoldó mechanizmusként kicsúszik az ellenőrzés alól – még akkor is, ha a tinédzser nem veszi észre, hogy az éhezés enyhíti a stresszt. Valójában az anorexiás betegek gyakran arról számolnak be, hogy az evés elmulasztása „jó érzés”.
Ez vezetett a legújabb tanulmány központi kérdéséhez: be tudják-e mutatni a kutatók, hogy egy egér, vagy talán egy ember hogyan dönt úgy, hogy szándékosan eltéríti éhségérzetét, hogy megbirkózzon a stresszel? A kérdés megválaszolásához Hakan Kucukdereli, a Harvard Medical School posztdoktori idegtudósa egy 35 egérből álló csoporttal kezdte, amelyben a kék fény modulálta az AgRP neuronjaikat. Először hagyta, hogy az egerek egyfajta labirintuson fussanak keresztül, és felmérte relatív kiindulási szorongásukat, amely azon alapult, hogy az egyes egerek milyen gyakran rejtőztek el, szemben a szabadba szökéssel.
Néhány héttel később minden egeret egy apró futópadra helyezett, amely egy videoképernyővel szemben állt. A képernyőt nézve az egerek két virtuális szobában sétálhattak, mindegyik különböző háttérképpel. Minden egér fejét stabilan tartották, miközben a futópadon sétáltak, így a kutatók kék fényt tudtak sugározni az agyukba. A kék fény stimulálta a hipotalamuszt, hogy bekapcsolja az AgRP neuronokat, amikor az egerek belépnek egy adott virtuális szobába. Ha az egerek átsétáltak a másik szobába, a kutatók kikapcsolták a kék fényt, megállítva az AgRP neuronok stimulációját.
Kezdetben a 35 egér egyike sem részesítette előnyben következetesen az AgRP stimulációt. Az éhség ugyanis a legtöbb körülmények között kissé bosszantó érzés.
A kísérletek második sorozatában azonban stresszes tapasztalatokat vezettek be, és a dinamika megváltozott. Mind a 35 egeret napi stressznek tették ki váratlan, enyhe farokütések formájában, és az 5 nőstény, akiknek a labirintusban a legmagasabb kiindulási szorongása volt, szelektíven előnyben részesítette azt a szobát, amely AgRP stimulációt váltott ki. A hímek és az alacsony szorongású nőstények még mindig nem keresték ezt a szobát.
Az éhség szorongás vagy fájdalom elnyomására való használata olyan erős, hogy ezek az egerek úgy viselkednek, ahogyan normális körülmények között soha nem tennék. Ez arra utal, hogy az AgRP neuronok egy nap kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a szorongásellenes terápiákban. Néhány korábbi tanulmány kimutatta, hogy az AgRP neuronok olyan peptidet szabadítanak fel, amely elnyomja a gyulladásos fájdalmat. Talán néhány évtizeden belül – remélik a kutatásban részt vevő szakemberek – kihasználva ezt a fájdalomcsillapítást, klinikailag terápiássá válhat. Egy másik potenciálisan gyümölcsöző kutatási út: annak meghatározása, hogy miben különbözik a legszorongóbb nőstény egerek agya azoktól az egerektől, amelyek nem keresték az éhezést.
(Képek: Canva, Forrás: pnas.org)
