Issei Sagawa, a japán kannibálként ismert férfi története megrázta a világot, és sokakban kérdéseket vetett fel a büntető igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban.
Az 1980-as évek elején Sagawa borzalmas bűncselekményt követett el Párizsban: megölt egy fiatal nőt, Renée Harteveltet, és elfogyasztotta a nő maradványait. Az eset hátborzongató részletei, valamint az a tény, hogy Sagawa végül szabadlábra került, számos vita és felháborodás tárgya lett. De hogyan lehetséges, hogy egy ilyen bűncselekmény után valaki szabadon él?
A gyilkosság és annak körülményei
Issei Sagawa egy tehetős japán családból származik, és a Tokiói Egyetemen kezdett tanulni, majd ösztöndíjjal Párizsba költözött, hogy a Sorbonne Egyetemen folytassa az irodalmi tanulmányait. 1981 júniusában Sagawa meghívta holland származású barátját, Renée Harteveltet az otthonába, azzal az ürüggyel, hogy segítsen neki egy tanulmány megírásában. Azonban a látogatás tragédiába torkollt, amikor Sagawa hátba lőtte Harteveltet, majd holttestét feldarabolta és elfogyasztotta annak különböző testrészeit.
Sagawa később elismerte, hogy évek óta fantáziált arról, hogy embereket eszik, és Harteveltet azzal a szándékkal hívta meg, hogy végrehajtsa ezeket a vágyait. A gyilkosságot követően több napon keresztül fogyasztott az áldozat testéből, majd megpróbálta a maradványokat egy bőröndbe rejtve eldobni a Bois de Boulogne parkban, de lebukott.
A francia jogrendszer és Sagawa szabadon bocsátása
Sagawa-t letartóztatták, és pszichiátriai vizsgálat alá vetették. A francia igazságszolgáltatás végül úgy döntött, hogy nem bírósági eljárás alá vonják, mivel a pszichiáterek megállapították, hogy Sagawa mentálisan nem volt beszámítható. Elmegyógyintézetbe zárták, ahol egy éven át kezelték, de 1984-ben a francia hatóságok úgy döntöttek, hogy Sagawa-t Japánba küldik.
Japánban azonban meglepő fordulat következett be. Mivel Franciaországban nem ítélték el hivatalosan, a japán hatóságok nem folytattak ellene bűnügyi eljárást, és a pszichiátriai vizsgálatok eredményei szerint Sagawa nem jelentett közvetlen veszélyt a társadalomra. Ennek eredményeként rövid időn belül szabadlábra helyezték, és Sagawa megúszta a börtönt vagy további büntetést.
Az élet szabadon és a hírnév keresése
Sagawa szabadulása után nem tűnt el a nyilvánosság elől. Sőt, történetével megdöbbentő módon kereskedett. Könyveket írt, interjúkat adott, és dokumentumfilmekben is szerepelt, amelyekben nyíltan beszélt a gyilkosságról és kannibalizmusáról. Az egyik legnagyobb felháborodást az keltette, hogy Sagawa a bűncselekményből anyagi hasznot is húzott, mivel műveit sokan megvásárolták, és a médiaérdeklődés középpontjába került.
A bűncselekményét követő években Sagawa megpróbált beilleszkedni a társadalomba, de hírneve miatt sok munkalehetőség elúszott. Ennek ellenére továbbra is nyilvánosan beszélt a gyilkosságról és az azt övező vágyairól, sokszor érzéketlenül vagy szenzációhajhász módon.
Hogyan lehetséges, hogy Sagawa szabadlábon van?
Sagawa szabadlábra kerülése és későbbi élete rávilágít arra, hogy a nemzetközi jogrendszerek közötti különbségek hogyan vezethetnek olyan helyzetekhez, amelyek sokak számára igazságtalannak tűnhetnek. A kettős joghatóság és az eljárás hiánya lehetővé tette számára, hogy elkerülje a komolyabb büntetést.
Továbbá, a japán igazságszolgáltatás abban az időszakban nem tartotta indokoltnak az új eljárást, és mivel Franciaország nem kérte hivatalosan a kiadatását vagy további intézkedéseket, Sagawa egy jogi kiskapu révén szabadlábon maradhatott.
Bár sokak számára érthetetlen és felháborító, Sagawa esete rávilágít arra, hogy a nemzetközi jogi rendszerek néha nem képesek hatékonyan kezelni az ilyen helyzeteket.
(Képek: deutchegeszeitung.de, images.squearespace-cdn.com)
