Az álmatlanság nem csak az éjszakáinkat nehezíti meg, a nap folyamán is érezhetjük a hatását a nappali álmosság, szorongás, ingerlékenység, feledékenység vagy koncentrációs zavarok révén.
Bár ez a leggyakoribb alvászavar, az álmatlanság valójában nem rendellenesség, inkább tünet, mint a láz vagy a fájdalom. Az álmatlansági esetek közel fele pszichológiai vagy érzelmi problémákból ered. A stresszes események, az enyhe depresszió vagy a szorongásos rendellenesség éjszaka ébren tarthatja az embereket. Ha a mögöttes okot sikeresen kezelik, az álmatlanság általában megszűnik.
Amikor reggel felébredsz, felfrissülsz és készen állsz az indulásra, vagy mogorva és morcos vagy? Sok ember számára a második forgatókönyv a gyakori.
Az álmatlanság ördögi kört indíthat el. Ahogy az álmatlanság súlyosbodik, az ezzel kapcsolatos szorongás is egyre erősödhet. Hamarosan pedig az álmatlanságtól és annak következményeitől való félelem válik a probléma elsődleges okává.
Nem szokatlan, hogy az álmatlanságban szenvedők több időt töltenek az ágyban, remélve, hogy ez előbb-utóbb alváshoz vezet.
Meglepő módon azonban kevesebb időt tölteni az ágyban – ez az alváskorlátozásnak nevezett technika – elősegíti a nyugodtabb alvást, és helyreállítja a hálószoba szerepét, mint békés pihenőhely a gyötrelem szobája helyett. Ahogy megtanulsz gyorsan elaludni és mélyen aludni, az ágyban töltött idő lassan meghosszabbodik, amíg teljes éjszakai alvást nem kapsz.
Egyes alvásszakértők azt javasolják, hogy először hat órával kezdjük, vagy amennyi időt biztosan át tudunk általában aludni éjszaka. Állítsunk be szigorú reggeli ébredési időt. Ha például az ébresztő reggel 7 órára van beállítva, a hatórás korlátozás azt jelenti, hogy nem számít, mennyire vagyunk álmosak, előző este hajnali 1-ig ébren kell maradnunk. Ha jól alszunk a megadott hat óra alatt, hozzáadhatunk további 15 vagy 30 percet, majd ismételjük meg a folyamatot, amíg egészséges mennyiségű alvást nem kapsz.
Ezek szerint az álmatlanság ellenszere éppen az alvásmegvonás lenne?
(Képek: Canva)
